mac-coy

- apa! felhívtalak jó?

- jól van kisfiam

- dolgozóban vagy?

- igen

- sietsz haza?

- igen

- a piros sportvonattal sietsz haza?

- igen

- ok, akkor siess! kinyomlak jó? puszi!

...

Lassan egy éve dolgozm itt. Nem a szakmám, de jól fizetnek, és meg sem szakadok.

(közben maszekolok az eredeti szakmámban)

Aztán egy hirtelen átszervezés volt, átkerültünk másik osztályra, az osztályvezető engem akart csoportvezetőnek. Aztán felmondott. Így nulla lett az esélye a csoportvezetői tisztségemnek...

pedig jól jönne az a másfélszeres fizu.

(és itt jön be a pszichológia. ha nem tudom, hogy engem akar, akkor nem is sajnálnám a dolgot, mert jó itt. is)

az iskola elkezdésével tele lett a vonat. mosmár nem is kényelmes, ellenben tele van fiatal lányokkal, akik úgy öltöznek, mint a kurvák, és affektálnak ezerrel. Még jó hogy agybadugós fülesem van. Így kizárom az értelmet, és belefeledkezem a zenébe...

viszont a cajga egyre jobb, bár nem szórakoztató. de ennyi szenvedés kell. És átestem egy tűzkeresztségen, ellopták a hátsó lámpát...

elkezdtem cangázni.

na nem azért, mert szeretek, hanem mert muszáj.

sajna egyelőre a gyerekét nyúltam le. Kicsit kicsi, de a célnak megfelel. Ha beválik beruházok egy nagyobbra. Bár az asszony autót néz bicikli árban. nem lesz ennek jó vége...mert ha valamit a fejébe vesz...ugye...

mert a meglévő autót ő nyúlja le. ovi-meló-bolt-ovi-otthon útvonalra kell...

nekem csak a vasútig kell, amit majd buszmegállóra cserélek.

szóval canga.

van egy bája az tény. az ember felül 4:05-kor, elkezd tekerni, hűvös van, de legalább nem izzad. sötét. csak a falu fényei, aztán az sem. a hipermarketes első lámpa szart sem ér. Hold elbújva, reméykedem, hogy kikerülöm a kátyúkat. Érzem, hogy ég a combom. 1 éve nem sportoltam semmit. De csak 6 km, mi az nekem. Volt egy próbaköröm akkor simán ment. Csak azóta nem regenerálódtam, meg akkor nem fél négykor keltem, meg aludtam előtte. Nyomom. Kibaszott autó. Reflektorral. Eddig sem láttam, most meg aztán végképp. Elment. De jön mögöttem egy másik. Emberek! Vasárnap hajnalban mi a fasznak nem alszotok? Leszállok. Élni akarok. Autó el én tovább. Másik autó. Le. El. Tovább. Aztán mégegy. Már tele tököm az egésszel, és az emelkedő most jön. Geci egy emelkedő, lassú, alattomosan kezd emelkedni, aztán bedurvul, pont akkorra lesz vízszint, mikor feladnám, hogy utána újra szivasson. Az éltet, hogy a másik oldal lejt. Lejt is. De csak kicsit. Viszont be lehet gyorsulni. Emiatt fázom. Kellett volna a kabátpulcsivalami. De már nem állok meg, a vonat nem vár. Ilyenkor nem késik. Ez az első. Az egyetlen ami pontos. induláskor. Utána már késik. 1 órának tűnik az út, de megérkezem. Nézem az időt. Csak 3 perccel vagyok lassabb a próbánál. Juhéj. Lakat. Aztán fel a vonatra. Remeg a lábam. Megcsináltam. Este majd vissza könyebb lesz. A geci emelkedő lejteni fog. Száguldás. Csak a kurva autósok. Azoktól félek...mert sötét lesz megint...

A melóba érkezve, az öltözőben rádöbbentem dagadt vagyok. jah. a pasik is nézik magukat a tükörben. Itt meg egy egész fal a tükör. Úgyhogy kettő egy csapásra. kalóriaszámolás, és bicikli. 15 kg fogyást irányoztam elő...

A sport már megvan. heti minimum 3 bringa, néha 4.

Csak sötét ne lenne...

- kövér vagyok. igaz?

- nem. nem vagy az. de ideális dove-girl lennél...

a máv személyszállító szolgáltatása alkalmatlan munkába járásra.

kész. slussz. passz.

amint lehet, visszatérek a volánra. az még viszonylag pontos.

Robot:

ébredés...indulás...vonat...napfelkelte...metró...meló...metró...napnyugta...vonat...alvás...